A rendőr levette a rendszámot, Gábor küzdött és visszakapta
“Elég a tuning autók zaklatásából, hirdeti nevében a Facebook egyik legnyüzsgőbb magyar autós csoportja. Két éve tag vagyok, pedig nincs tuningolt autóm. Az érintettek történetei miatt járok oda, mert továbbra is érdekel, ki milyen utat jár be a saját projektjével. A zárt csoport vezetőjével, Gergővel elhatároztuk, hogy megmutatunk néhány esetet, melyekből lehet és kell tanulni. Gábor Hondájának ügye az első, vele készítettük ezt a videót, hogy ti is megtudjátok, mi következik a magyar tuner keresztre feszítése után, illetve hogyan támad fel a forgalomból kivont autó.” – totalcar.hu
Ralikrossz és pályaversenyzés
Köztudomású – bár természetesen anyagi kérdés is -, hogy a járműves társadalom szakmai szereplői – mérnök, autószerelő, autóvillamossági műszerész stb. – egyfajta kihívásnak tekintik, hogy a tudásukat és tapasztalatukat az autóversenyek világában is kamatoztassák, és a lehetőségeikhez, valamint a pénztárcájukhoz mérten a kreativitásuk megtestesüljön egy-egy extrém körülmények között üzemeltetett járműben is. Míg a gyári csapatok egyfajta tesztüzemnek tekintik a különböző versenyeket, addig a technológiai irányultságot megfordítva a széria járművek
átalakítása akár egy roncsderbire, egy rallyra, vagy pályaversenyekre bizony sokszor a „rejtett szerelő Géniuszokat” hozza napvilágra.
A gyalogosvédelem és az optikai tuning összefüggései
Sajnos hiába hoz az Európai Unió immár 2003-tól egyre szigorúbb szabályokat a közúti gyalogos közlekedők védelmében, attól még a gépjárművek – és ezen belül a frontkialakításaik – az optikai tuningok keretében olyan jellegű mellső lökhárító design-, illetve funkcióváltozásokon – csörlők beépítése, gallytörő rácsok felszerelése – mennek keresztül, melyek sokszor teljesen szembe haladnak a szakmai előírásokkal. Ennek következménye, hogy a járműtulajdonosok, szervizek vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudomást venni azokról a szigorú szabályokról, melyeket maguk a közúti balesetek és azok kimenetelemzései generáltak.
Reneszánszát éli az oldalkocsis motorkerékpár
Még szakmai berkekben is egy kicsit mostoha gyermekként tekintenek az oldalkocsis motorkerékpárokra, és nem értik, hogy a nyugati közlekedési kultúrában miért jóval nagyobb az elfogadottsága. Ha azonban a hazai jármű történelmet nézzük, akkor emlékeznünk kell a 60-as, 70-es évekre, amikor a hazai gyártású motorkerékpár-gyártással együtt az oldalkocsis változat is magas fokú társadalmi elfogadottságot vívott ki magának. Napjainkra azonban megváltozott a megítélése ezen járműkörnek, ezek már inkább élménymotorok, és csak másodsorban közlekedési eszközök.
Kockázatos, engedély nélküli átalakítások
Az elmúlt években több olyan kockázatos engedély nélküli jármű-átalakítással kapcsolatba hozható közúti balesetről is hallhattunk, melyek alapján a hírek arról is szólnak, hogy a „büntető törvénykönyv” hatálya alá szeretnék helyezni az „engedély nélküli átalakítást”. Reméljük, hogy a jogalkotó meg tudja majd találni azt a határt, ahol pl. egy sima, nem típus azonos motorcserét és
egy egyedileg épített, utólag beszerelt pót üzemanyagtartályt nem azonos elbírálási szintre helyezi.